Álmatlanság és annak negatív egészségügyi hatásai


Az álmatlanság, amelyet az elalvási, alvásmegmaradási vagy nem pihentető alvási nehézségek jellemeznek, emberek millióit érinti, fiatalokat és időseket egyaránt, szerte a világon. Míg az alkalmi álmatlansági rohamok normálisak, a tartós álmatlanság pusztítást végezhet mind a mentális, mind a fizikai jólétben. 

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a 18-60 év közötti felnőtteknek legalább 7 óra alvásra kell törekedniük éjszakánként az optimális egészség megőrzése érdekében. A lakosság jelentős része azonban elmarad ettől az ajánlástól, és ezzel számtalan egészségügyi probléma kockázatának teszi ki magát.

Az álmatlanság, amelyet az elalvási, alvásmegmaradási vagy nem pihentető alvási nehézségek jellemeznek, emberek millióit érinti, fiatalokat és időseket egyaránt, szerte a világon.

E problémák közül néhány a következő:

Károsodott kognitív funkciók 

Az álmatlanság egyik legközvetlenebb és legszembetűnőbb hatása a kognitív funkciók károsodása. Az alvás elengedhetetlen az emlékek megszilárdításához, az információk feldolgozásához és az általános kognitív teljesítmény fenntartásához. 

A krónikus alváshiány megzavarja ezeket a létfontosságú folyamatokat, ami koncentrációs nehézségekhez, a döntéshozatal zavarához és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Az álmatlanságban szenvedők a csökkent éberség és a lassabb reakcióidő miatt hajlamosabbak a balesetekre és hibákra, mind a munkahelyen, mind a mindennapi feladatok elvégzése közben.

Mentális egészségügyi problémák

A kognitív károsodáson túl az álmatlanság a mentális egészséget is mélyen megviseli. A kutatások következetesen összefüggésbe hozták az alvászavarokat a hangulatzavarok, például a depresszió és a szorongás fokozott kockázatával. Az alvás és a mentális egészség közötti kapcsolat kétirányú: az álmatlanság súlyosbítja a meglévő pszichiátriai állapotokat, és fordítva. Az alváshiány és a pszichés zavarok szüntelen körforgása gyengítő állapotba fordulhat, jelentősen rontva az egyén életminőségét és működését.

Megnövekedett stressz szintek

Az álmatlanságról azt is megállapították, hogy szorosan összefonódik a szervezet stresszre adott válaszrendszerével. Az alvásmegvonás aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami olyan stresszhormonok felszabadulását váltja ki, mint a kortizol és az adrenalin. Az emelkedett stresszszintnek való tartós kitettség számos egészségügyi problémához, többek között magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez és elhízáshoz járul hozzá. A stresszválasz krónikus aktiválása ráadásul károsíthatja az immunrendszert, ami az embereket fogékonyabbá teszi a fertőzésekre és betegségekre.

Bejegyzések ugyanabból a kategóriából: