Tartalomjegyzék
Az álmatlanság, amelyet az elalvási, alvásmegmaradási vagy nem pihentető alvási nehézségek jellemeznek, emberek millióit érinti, fiatalokat és időseket egyaránt, szerte a világon. Míg az alkalmi álmatlansági rohamok normálisak, a tartós álmatlanság pusztítást végezhet mind a mentális, mind a fizikai jólétben.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a 18-60 év közötti felnőtteknek legalább 7 óra alvásra kell törekedniük éjszakánként az optimális egészség megőrzése érdekében. A lakosság jelentős része azonban elmarad ettől az ajánlástól, és ezzel számtalan egészségügyi probléma kockázatának teszi ki magát.
E problémák közül néhány a következő:
Az álmatlanság egyik legközvetlenebb és legszembetűnőbb hatása a kognitív funkciók károsodása. Az alvás elengedhetetlen az emlékek megszilárdításához, az információk feldolgozásához és az általános kognitív teljesítmény fenntartásához.
A krónikus alváshiány megzavarja ezeket a létfontosságú folyamatokat, ami koncentrációs nehézségekhez, a döntéshozatal zavarához és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Az álmatlanságban szenvedők a csökkent éberség és a lassabb reakcióidő miatt hajlamosabbak a balesetekre és hibákra, mind a munkahelyen, mind a mindennapi feladatok elvégzése közben.
A kognitív károsodáson túl az álmatlanság a mentális egészséget is mélyen megviseli. A kutatások következetesen összefüggésbe hozták az alvászavarokat a hangulatzavarok, például a depresszió és a szorongás fokozott kockázatával. Az alvás és a mentális egészség közötti kapcsolat kétirányú: az álmatlanság súlyosbítja a meglévő pszichiátriai állapotokat, és fordítva. Az alváshiány és a pszichés zavarok szüntelen körforgása gyengítő állapotba fordulhat, jelentősen rontva az egyén életminőségét és működését.
Az álmatlanságról azt is megállapították, hogy szorosan összefonódik a szervezet stresszre adott válaszrendszerével. Az alvásmegvonás aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami olyan stresszhormonok felszabadulását váltja ki, mint a kortizol és az adrenalin. Az emelkedett stresszszintnek való tartós kitettség számos egészségügyi problémához, többek között magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez és elhízáshoz járul hozzá. A stresszválasz krónikus aktiválása ráadásul károsíthatja az immunrendszert, ami az embereket fogékonyabbá teszi a fertőzésekre és betegségekre.